Főoldal • Főosztályok • Vagyongazdálkodási Főosztály • Ügytípusok – Általános leírások • Megosztással vegyes ügyletek (vételek, cserék, térítésmentes tulajdonba adás önkormányzat részére)

---

Megosztással vegyes ügyletek (vételek, cserék, térítésmentes tulajdonba adás önkormányzat részére)

I.

A MAGYAR ÁLLAM TULAJDONÁBA ÉS AZ AGRÁRMINISZTÉRIUM (A TOVÁBBIAKBAN: AM) TULAJDONOSI JOGGYAKORLÁSÁBA TARTOZÓ FÖLDRÉSZLETEK TELEKALAKÍTÁSSAL EGYBEKÖTÖTT ÉRTÉKESÍTÉSE (VÉTEL)

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 3. § (1) bekezdése értelmében a Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter az Agrárminisztérium (a továbbiakban: AM) útján gyakorolja. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos polgári jogviszonyokban az államot – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az AM képviseli. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításáról az AM gondoskodik, melynek részletes szabályait az Nfatv., valamint a végrehajtási rendeletei tartalmazzák.

 

A Magyar Állam tulajdonában álló és a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó ingatlanok eladására főszabály szerint nyilvános pályázat vagy árverés útján kerülhet sor (Nfatv. 18. § (1) bekezdés).

 

A pályázat vagy árverés útján történő értékesítés alól kivételt képeznek (1) a 10 hektárt meg nem haladó térmértékű földrészletek, továbbá (2) azon földrészletek, amelyek a kisajátításról szóló törvényben meghatározott közérdekű célok, vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás megvalósításához szükségesek. E két tárgykörben nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével köthető adásvételi szerződés. (Nfatv. 21. § (3a) bekezdés).

 

Az AM a telekalakítás végrehajtásához szükséges tulajdonjogi változást eredményező szerződést köthet.(Nfatv. 21.§ (2) bekezdés).

Nincs jogszabályi lehetőség adásvétel útján történő átruházásra az alábbi esetekben:

• Az Nfatv. 23/A. §-ában foglaltak kivételével védett természeti terület jogi jelleggel rendelkező állami tulajdonú ingatlan (a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 68. § (8) bek. a) pont). Ez alól kivételt jelent az 23/A. §-ában foglalt esetkör.
• ha az állam 1/1 arányú tulajdonában álló ingatlan az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott, védelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű erdőt érint (az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 8. § (1) bek. a) pont);
• ha az állam 1/1 arányú tulajdonában álló ingatlan az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott, gazdasági elsődleges rendeltetésű, természetes erdő, természetszerű erdő vagy származék erdő természetességi állapotú, 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő erdőt érint (Evt. 8. § (1) bek. b) pont);
• ha az állam 1/1 arányú tulajdonában álló ingatlan az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott gazdasági elsődleges rendeltetésű, 10 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő, átmeneti erdő, kultúrerdő vagy faültetvény természetességi állapotú erdőt érint (Evt. 8. § (4) bek.).
• ha az állami tulajdonú, beépítetlen ingatlan természetes vizek parti sávját érinti (a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 23. § (1) bek.)

 

Telekalakítással egybekötött vételi kérelmet természetes- és jogi személyek, továbbá önkormányzatok az erre a célra kialakított formanyomtatványon nyújthatnak be, melyek letölthetők az Agrárminisztérium weboldalán (www.foldalap.am.gov.hu) a DOKUMENTUMTÁR menüpontból.

A kérelem érdemi elbírálásához szükséges a formanyomtatvány hiánytalan kitöltése és aláírása, továbbá a feltüntetett mellékletek csatolása.

 

A mindenkori kérelmező az ajánlat részeként (az egyéb mellékleteken túlmenően) köteles csatolni a tervezett változásokat térképes és táblázatos formában ábrázoló változási vázrajzot és területkimutatást. A változási vázrajzot a kérelem benyújtásakor még nem szükséges záradékoltatni. A telekalakítással egybekötött vételi kérelemben – az ügy egyéb sajátosságaitól (pl. helyi építési szabályok) függően – kérhető az állami tulajdonú ingatlan kérelmezett részének önálló ingatlanná alakítása, vagy a kérelmezett területnek a kérelmező tulajdonában álló, az államival közvetlenül határos ingatlanhoz csatolása.

 

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletre vonatkozó adásvételi szerződés nem köthető azzal, aki

• csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll;
• tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;
• az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. § 34. pontja szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik;
• állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult - eljárásban hamis adatot szolgáltatott;
• az AM-val szemben – a Nemzeti Földalapot érintő – 60 napot meghaladó lejárt tartozással rendelkezik.

(Nfatv. 19. § (1) bek.)

 

Amennyiben a kérelmező nevében képviseletre jogosult személy jár el (Ptk. 3:29-3:30. §, 6:11. §), a képviseleti jogot igazoló dokumentumot a vételi ajánlathoz csatolni kell az alábbiak szerint:

• jogi képviselő vagy egyéb meghatalmazott esetében írásba foglalt meghatalmazás,
• cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság esetén a gyámhatóság határozata a gondnok kirendeléséről,
• ha a jogi személy kérelmező törvényes képviseletét nem  az elektronikus cégnyilvántartásban nyilvántartott vezető tisztségviselő látja el, akkor kell a képviseletet biztosító dokumentum csatolása (a jogi személy létesítő okirata, szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata, vagy az eljárásra feljogosító egyedi aktus).

 

Magánszemély vételi kérelmet nyújthat be a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: „Földforgalmi tv.”) hatálya alá tartozó, földnek minősülő ingatlanra és művelésből kivett földrészletre egyaránt, az alábbiak figyelembevételével:

• Föld tulajdonjogát főszabályként csak földművesnek minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg. (Földforgalmi tv. 10. § (1) bek.)
• A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár akkor nyújthat be kérelmet állami tulajdonú föld tulajdonjogának megszerzésére, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt. (Földforgalmi tv. 10. § (2) bek.)
• Külföldi természetes személy föld tulajdonjogát nem szerezheti meg. (Földforgalmi tv. 9. § (1) bek. a) pont)

 

Jogi személy csak művelésből kivett területre vonatkozóan nyújthat be vételi kérelmet, tekintettel arra, hogy jogi személy föld tulajdonjogát nem szerezheti meg. (Földforgalmi tv. 9. § (1) bek. c) pont és 10. § (1) bek.)

 

Önkormányzat: Települési (fővárosban a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzat a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet tulajdonjogát adásvétel jogcímén csak az 21. § (3a) bekezdése alapján – ld. fentebb – szerezheti meg. A hivatkozott bekezdés szerinti tulajdonba adás esetén a szerzési feltételként előírt közérdekű cél fennállását – annak megnevezésével vagy megjelölésével – az önkormányzat a képviselőtestületi határozatával igazolja.

 

Az önkormányzati képviselő-testületi határozat kötelező tartalmi elemei:

• a kérelemmel érintett földrészlet pontos megjelölése (település, fekvés, helyrajzi szám);
• az önkormányzat által ajánlott vételár;
• az önkormányzat tulajdonszerzésének célja a Földforgalmi tv. 11. § (2) bek. c) pontja alapján;
• a képviselő-testület felhatalmazása az értékesítés során eljáró személy (polgármester) megnevezése vonatkozásában, amely kitér arra, hogy a képviselő-testület felhatalmazza az eljáró személyt (polgármestert) az értékesítés megvalósításának érdekében szükséges valamennyi intézkedés megtételére, ideértve a szerződés aláírását is;
• amennyiben a képviselő-testület jogi képviselő megbízásával jár el az értékesítési eljárás során, ezen tényre való utalás;
• 10 hektárt meghaladó térmértékű ingatlan esetén a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvényben meghatározott közérdekű cél fennállásának igazolása (annak megnevezésével vagy megjelölésével).

 

A telekalakítással egybekötött vételi kérelmekkel kapcsolatos döntés-előkészítési eljárás:

Az értékesítési ügylet az alábbi esetekben a feladatköre által érintett miniszter hozzájárulásához kötött, melynek beszerzéséről az AM gondoskodik:

• a természetvédelemért felelős miniszter egyetértése szükséges a védett természeti területnek, valamint a Natura 2000 területnek minősülő földrészlet tulajdonjogának átruházásához /Nfatv. 23. § (2) bek., a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010 (XI.17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § (1) bek./;
• a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter egyetértése szükséges a vízvédelmi terület eladásához /Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés i) pontja, 3. § (2) bek./;
• a kulturális örökség védelméért felelős miniszter egyetértése szükséges a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyre és a régészeti védőövezetre kiterjedő földrészlet eladásához, továbbá az olyan jogügylethez, melynek alapján a nemzeti vagyon körébe tartozó műemlék tulajdonjoga átruházásra kerül /Korm. rendelet 3. § (4) bekezdése, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 126. § (1) bekezdés a) pontja/;
• az erdőgazdálkodásért felelős miniszter egyetértése szükséges az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 8. § (5) bekezdésében meghatározott földterület eladásához. /Evt. 8. § (6) bekezdése/

 

A vagyonkezelői jog alatt álló földrészlet tulajdonjoga akkor ruházható át, ha az adásvételi szerződés megkötése előtt a vagyonkezelési szerződés megszüntetésre kerül. A vagyonkezelőnek a tervezett ügylethez adott előzetes hozzájáruló nyilatkozatát (szándéknyilatkozatot) a kérelmezőnek kell beszereznie és a vételi ajánlathoz csatolnia. Ha a vagyonkezelő központi költségvetési szerv, a vagyonkezelési szerződés megszüntetéséhez a központi költségvetési szervet irányító vagy felügyelő szerv egyetértése szükséges. (Korm. rendelet 4. § (3) bek., 43. § (6) bek.)

 

Az értékesítés útján történő hasznosításra vonatkozó döntés megalapozásához el kell végeztetni az érintett ingatlan forgalmi értékbecslését. Az eladásra vonatkozó döntés az értékbecslés elkészültét követően, az értékbecslésben rögzített érvényességi időn belül hozható meg. Az értékbecslésben megállapított forgalmi értéknél alacsonyabb ellenértéket az adásvételi szerződésben megállapítani nem lehet.

 

A Korm. rendelet 4/A. §-ában meghatározott szakértő készítheti el az ingatlan értékbecslését. A szakértői vélemény elkészítésének díját a kérelmezőnek kell viselnie, akkor is, ha az ügylet az ajánlatot tevő fél elállása következtében eredménytelenül zárul, ezért a szakértő az értékbecslés ellenértékét tartalmazó számlát közvetlenül a kérelmezőnek küldi meg.

Amennyiben a vételi ajánlatban megjelölt ajánlati ár az értékbecslés szerinti forgalmi értéket nem éri el, a vételi ajánlatot az AM nem tudja elfogadni, ebben az esetben lehetőség van az AM felhívása alapján az ajánlati ár módosítására. A kérelmező vételi ajánlatához kötve van, így amennyiben a forgalmi értékbecslés a vételi ajánlattal érintett ingatlan forgalmi értékét az ajánlati árnál alacsonyabb összegben állapítja meg, a vételár a vételi ajánlatban megjelölt összeg marad.

 

A telekalakítással egybekötött értékesítéssel kapcsolatos végső döntéshozatalra a szükséges dokumentumok benyújtását, a hozzájáruló nyilatkozatok beszerzését, valamint az értékbecslések elkészültét követően kerülhet sor. A döntés az AM hatáskörébe tartozik, amennyiben azonban a jogügylet tárgyát képező földrészlet vagy földrészletek együttes értéke eléri az 5 millió forintot, a döntéshozatalra a Birtokpolitikai Tanács jogosult. (Nfatv. 8. § (1) bek. f) pont)

 

Amennyiben a vételi ajánlatot tevő nem első helyen álló elővásárlási jogosult, úgy a benyújtott vételi ajánlatot, illetve a megkötött adásvételi szerződést más elővásárlási jogosultakkal is meg kell ismertetni, amelyről az AM gondoskodik az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet, valamint az egyéb jogszabályi rendelkezések alapján. A vételi ajánlatot tevő elővásárlási rangsorban betöltött helyének vizsgálata érdekében a vételi ajánlathoz csatolni kell az elővásárlási jogosultság fennállását igazoló dokumentum(ok) másolatát.

 

II.

A MAGYAR ÁLLAM TULAJDONÁBA ÉS AZ AGRÁRMINISZTÉRIUM (A TOVÁBBIAKBAN: AM) TULAJDONOSI JOGGYAKORLÁSÁBA TARTOZÓ FÖLDRÉSZLETEK TELEKALAKÍTÁSSAL EGYBEKÖTÖTT CSERÉJE

2024. június 1. napjától a 2010. évi LXXXVII. tv. (Nfatv.) 3. § (1) bekezdése értelmében a Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter az Agrárminisztérium(a továbbiakban: AM) útján gyakorolja. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos polgári jogviszonyokban az államot – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az AM képviseli.

A Magyar Állam tulajdonába és a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó ingatlanok tulajdonjoga versenyeztetés nélkül csere jogcímén átruházható.

Az AM a telekalakítás végrehajtásához szükséges tulajdonjogi változást eredményező szerződést köthet. (Nfatv. 21.§ (2) bekezdés)

A csere feltétele, hogy a csere tárgyát képező földrészletek tehermentesek legyenek, és a piaci értékük közel azonos legyen, ennek hiányában a szerződő fél, illetőleg az AM vállalja az értékkülönbözet megtérítését, vagy a szerződő fél vállalja a javára fennálló értékkülönbözetről való lemondást. Az ellenszolgáltatásként megtérítésre kerülő értékkülönbözet nem haladhatja meg a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet piaci értékének 20%-át. /Korm. rendelet 44. § (1)-(2) bek./

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) hatálya alá tartozó, földnek minősülő ingatlan tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek a föld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget és

1. a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy
2. a cserepartnerek
3. egyike helyben lakónak minősül, vagy
4. egyikének életvitelszerű lakáshasználata helye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a csere tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

Nincs jogszabályi lehetőség a cserére az alábbi esetekben:

• ha a cserére felajánlott, illetve cserében kért földrészletek között földnek minősülő ingatlanok és művelésből kivett ingatlanok egyaránt szerepelnek (föld csak földre/kivett tanyára, más kivett megnevezésű terület csak kivett területre cserélhető);
• ha az állam 1/1 arányú tulajdonában álló ingatlan az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott, védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű, üzemtervezett erdőt érint / Evt. 8. § (1) bek. a) pont/;
• ha az állam 1/1 arányú tulajdonában álló ingatlan az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott, gazdasági elsődleges rendeltetésű, természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú, 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő üzemtervezett erdőt érint /Evt 8. § (1) bek. b) pont/;
• ha az állam 1/1 arányú tulajdonában álló ingatlan az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott gazdasági elsődleges rendeltetésű, 10 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő, átmeneti erdő, kultúrerdő és faültetvény természetességi állapotú erdőt érint, állami tulajdonból történő kikerülésére kizárólag azonos vagy magasabb természetességi állapotú erdővel történő birtokösszevonási célú földcsere vagy csere útján, az optimális állami birtokszerkezet kialakítása céljából kerülhet sor /Evt. 8. § (4) bek./;
• védett természeti terület jogi jelleggel rendelkező állami tulajdonú ingatlan csak legalább azonos természetvédelmi értékű védett természeti területtel cserélhető el /Korm. rendelet 44. § (4) bek./;
• ha az állami tulajdonú, beépítetlen ingatlan természetes vizek parti sávját érinti /a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 23. § (1) bek./

 

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletekre vonatkozó telekalakítással egybekötött cserekérelem benyújtása:

Cserekérelem az erre a célra kialakított formanyomtatványon nyújtható be, mely letölthető az Agrárminisztérium weboldalának (www.foldalap.am.gov.hu) DOKUMENTUMTÁR menüpontjából.)

A kérelem érdemi elbírálásához szükséges a formanyomtatvány hiánytalan kitöltése és az abban foglalt mellékletek csatolása.

A telekalakítással egybekötött földcserére irányuló kérelemhez az alábbi mellékletek csatolása szükséges:

• A tervezett változásokat térképes és táblázatos formában ábrázoló változási vázrajz és területkimutatás (A kérelem benyújtásakor még nem szükséges záradékoltatni).
• A cserébe felajánlott földrészletek földhasználati lapjai.
• Amennyiben a cserére felajánlott földrészlet harmadik személy által hasznosított:
  1. a földrészlet hasznosítására (haszonbérletére) vonatkozó megállapodás, szerződés másolata,
  2. a jelenlegi földhasználó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a csere megvalósulása esetén a földrészletet tovább kívánja-e hasznosítani.
• Amennyiben a felajánlott ingatlan osztatlan közös tulajdonban áll, földhasználati megállapodás, vagy nyilatkozat arról, hogy az ingatlan használatát nem rendezték.
• Amennyiben a csere útján megszerezni kívánt földrészlet jelenleg vagyonkezelés útján hasznosított, a vagyonkezelő előzetes szándék nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a cseréhez, illetve a vagyonkezelési szerződés részleges megszüntetéséhez hozzájárul. Ha a vagyonkezelés alatt álló ingatlan harmadik személy által tovább hasznosított, egyúttal csatolni szükséges arra vonatkozó nyilatkozat, hogy ezen hasznosítási szerződés tartalmának ismeretében is fenntartja a kérelmező a cserekérelmét a kért ingatlan(ok) vonatkozásában.
• Mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó, magánszemély által benyújtott cserekérelem esetén a földműves minőség igazolására a földműves nyilvántartásba vételről szóló határozat másolata, ennek hiányában a kérelmező legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy földművesnek nem minősül, és a cserét követően a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt.
• Mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó, önkormányzat által benyújtott cserekérelem esetén képviselő-testületi határozat, amely magában foglalja: az önkormányzat csereszándékát, a cserébe bevonni kívánt ingatlanok pontos megjelölését (település, fekvés, hrsz.), a képviselő-testület felhatalmazását arra vonatkozóan, hogy a polgármester (vagy más meghatalmazott) az ügylet megvalósításának érdekében szükséges valamennyi intézkedés megtételére jogosult, ide értve a szerződés aláírását is, valamint a tulajdonszerzési célt, valamint a településrendezési terv és helyi építési szabályzat kivonata, továbbá a tulajdonszerzési cél részletes bemutatását tartalmazó dokumentum.
• Állattartó telep működésével kapcsolatos csere esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv eredeti hatósági bizonyítványa, amely igazolja, hogy az állattartó telepet a természetes személy legalább 1 éve folyamatosan üzemelteti.
• Üzemközpontról szóló igazolás.
• Amennyiben az ingatlan tulajdoni lapján
  • haszonélvezeti jog,
  • özvegyi jog,
  • használat joga,
  • visszavásárlási jog,
  • vételi jog,
  • jelzálogjog,
  • végrehajtási jog, vagy
  • elidegenítési és terhelési tilalom
  van bejegyezve, a kérelmező és a jogosult együttes nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az ingatlan tehermentesítéséről legkésőbb a csereszerződés megkötéséig gondoskodnak.

Magánszemély cserekérelmet nyújthat be a Földforgalmi törvény hatálya alá tartozó, földnek minősülő ingatlanra, valamint művelésből kivett földrészletre egyaránt, az alábbiak figyelembevételével:

1. Föld tulajdonjogát főszabályként csak földművesnek minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg. /Földforgalmi törvény 10. § (1) bek./
2. A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár akkor nyújthat be kérelmet állami tulajdonú föld tulajdonjogának megszerzésére, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt. /Földforgalmi törvény 10. § (2) bek./
3. Külföldi természetes személy föld tulajdonjogát nem szerezheti meg. /Földforgalmi törvény 9. § (1) bek. a) pont/

Jogi személy csak művelésből kivett területre vonatkozóan nyújthat be cserekérelmet, tekintette, arra, hogy jogi személy föld tulajdonjogát nem szerezheti meg. /Földforgalmi törvény 9. § (1) bek. c) pont/

Önkormányzat cserekérelmet nyújthat be a Földforgalmi törvény hatálya alá tartozó, földnek minősülő ingatlanra, valamint művelésből kivett földrészletre egyaránt, az alábbiak figyelembevételével:

1. Föld tulajdonjogát csak a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat szerezheti meg, kizárólag közfoglalkoztatás, szociális földprogram vagy településfejlesztés céljára továbbá, ha a föld helyi jelentőségű védett természeti területnek minősül, a földnek a természet védelméről szóló törvényben meghatározott védelme céljából. (Földforgalmi törvény 11. § (2) bekezdés c) pont)

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletre vonatkozó csereszerződés nem köthető azzal, aki

• csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll;
• tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;
• az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. §-ának 34. pontja szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik;
• állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult - eljárásban hamis adatot szolgáltatott;
• az AM-mel szemben – a Nemzeti Földalapot érintő – 60 napot meghaladó lejárt tartozással rendelkezik.

(Nfatv. 19. § (1) bekezdés)

Amennyiben a kérelmező nevében képviseletre jogosult személy jár el (Ptk. 3:29-3:30. §, 6:11. §), a képviseleti jogot igazoló dokumentumot a cserekérelemhez csatolni kell az alábbiak szerint:

1. jogi képviselő vagy egyéb meghatalmazott esetében írásba foglalt meghatalmazás,
2. cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság esetén a gyámhatóság határozata a gondnok kirendeléséről,
3. ha a jogi személy kérelmező törvényes képviseletét nem az elektronikus cégnyilvántartásban nyilvántartott vezető tisztségviselő látja el, akkor kell a képviseletet biztosító dokumentum csatolása (a jogi személy létesítő okirata, szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata, vagy az eljárásra feljogosító egyedi aktus).

A telekalakítással egybekötött cserekérelmekkel kapcsolatos döntés-előkészítési eljárás:

A csereügylet az alábbi esetekben a feladatköre által érintett miniszter hozzájárulásához kötött, melynek beszerzéséről az AM gondoskodik:

• a természetvédelemért felelős miniszter egyetértése szükséges a Natura 2000 területnek, illetve a védett természeti területnek minősülő földrészlet tulajdonjogának átruházásához /Korm. rendelet 3. § (1) bek./;
• a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter egyetértése szükséges a vízvédelmi terület cseréjéhez /Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés i) pontja, 3. § (2) bek./;
• a kulturális örökség védelméért felelős miniszter egyetértése szükséges a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyre és a régészeti védőövezetre kiterjedő földrészlet cseréjéhez, továbbá az olyan jogügylethez, melynek alapján a nemzeti vagyon körébe tartozó műemlék tulajdonjoga átruházásra kerül /Korm. rendelet 3. § (4) bekezdése, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja/;;
• az erdőgazdálkodásért felelős miniszter egyetértése szükséges az Evt. 8. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott földterület cseréjéhez /Evt. 8. § (6) bekezdése/

A vagyonkezelői jog alatt álló földrészlet tulajdonjoga akkor ruházható át, ha a csereszerződés megkötése előtt a vagyonkezelési szerződés megszüntetésre kerül, ezért a vagyonkezelő előzetes hozzájáruló nyilatkozatát a tervezett ügylethez a kérelmezőnek kell beszereznie és azt a csereajánlathoz csatolni kell. Ha a vagyonkezelő központi költségvetési szerv, a vagyonkezelési szerződés megszüntetéséhez a központi költségvetési szervet irányító vagy felügyelő szerv egyetértése szükséges. (Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés, 43. § (6) bekezdés)

A Kérelmező az AM tulajdonosi hozzájárulásának birtokában a területileg illetékes Kormányhivatalnál (Földhivatalnál) a telekalakítási engedélyeztetési eljárással kapcsolatban a szükséges intézkedéseket megtette, és az AM részére a végleges telekalakítási engedélyt és a 6 pld. záradékolt változási vázrajzot eredetben megküldte.

A csere útján történő hasznosításra vonatkozó döntés megalapozásához el kell végeztetni az érintett ingatlanok forgalmi értékbecslését. A cserére vonatkozó döntés az értékbecslés elkészültét követően, az értékbecslésben rögzített érvényességi időn belül hozható meg. (Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés)

A Korm. rendelet 4/A. §-ában meghatározott, az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakértői névjegyzékben az értékbecslési szakterületnek megfelelő ágazati szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készítheti el értékbecslést. A szakértői vélemény elkészítésének díját minden esetben a kérelmezőnek kell viselnie, akkor is, ha az ügylet a kérelmező elállása következtében eredménytelenül zárul, ezért a szakértő az értékbecslés ellenértékét tartalmazó számlát közvetlenül a kérelmezőnek küldi meg.

A cserével kapcsolatos végső döntéshozatalra a szükséges dokumentumok benyújtását, a hozzájáruló nyilatkozatok beszerzését továbbá a végleges telekalakítási engedély, valamint záradékolt változási vázrajzok benyújtását követően elkészített értékbecslések birtokában kerülhet sor. A döntés az AM hatáskörébe tartozik, amennyiben azonban a jogügylet tárgyát képező földrészlet vagy földrészletek együttes értéke eléri a 100 millió forintot, valamint ha a felajánlott földrészlet vagy földrészletek térmértéke eléri a 100 hektárt, a döntéshozatalra a Birtokpolitikai Tanács lesz jogosult. (Nfatv. 8. § (1) bekezdés d) pont)

 

III.

A MAGYAR ÁLLAM TULAJDONÁBA ÉS AZ AGRÁRMINISZTÉRIUM (A TOVÁBBIAKBAN: AM) TULAJDONOSI JOGGYAKORLÁSÁBA TARTOZÓ FÖLDRÉSZLETEK TELEKALAKÍTÁSSAL EGYBEKÖTÖTT TÉRÍTÉSMENTES ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONBA ADÁSA

Az Nfatv. 3. § (1) bekezdése értelmében a Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter az általa vezetett Agrárminisztérium útján gyakorolja. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos polgári jogviszonyokban az államot – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az AM képviseli. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításáról az AM gondoskodik, melynek részletes szabályait az Nfatv., valamint a végrehajtási rendeletei tartalmazzák.

Az Nfatv. 21. § (2) bekezdése alapján az AM telekalakítás végrehajtásához szükséges tulajdonjogi változást eredményező szerződést köthet

Az Nfatv. a Magyar Állam tulajdonába és a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó ingatlan tulajdonjogának térítésmentes átruházására az alábbi esetekben ad lehetőséget:

Az Nfatv. 21. § (5) bekezdése értelmében a Nemzeti Földalapba tartozó, önálló helyrajzi számon nyilvántartott útnak, ároknak, csatornának és töltésnek az ezen ingatlanok fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzat részére történő térítésmentes tulajdonába vagy használatba adásáról az AM és az érintett önkormányzat szerződést köthet.

Az Nfatv. 22. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet a földrészlet fekvése szerinti önkormányzat részére ingyenesen tulajdonba adható

1. temető létesítése és bővítése céljából,
2. abban az esetben, ha az 5 hektárt meg nem haladó méretű földrészlet a kérelem benyújtását megelőző 3 évben hasznosítatlan vagy kizárólag megbízási szerződéssel hasznosított volt.
3. törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése, továbbá a kisajátításról szóló törvényben megjelölt, a kisajátítást megalapozó közérdekű cél megvalósítása érdekében.

Nincs jogszabályi lehetőség ingyenes önkormányzati tulajdonba adásra a következő esetekben:

• Védett természeti terület jogi jelleggel rendelkező állami tulajdonú ingatlan /a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 68. § (8) bekezdés a) pont/;
• ha az állam 1/1 arányú tulajdonában álló ingatlan az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőt érint /az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Erdőtörvény)/;
• ha az állami tulajdonú, beépítetlen ingatlantulajdon természetes vizek parti sávját érinti /a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 23. § (1) bek./

Amennyiben a tulajdonba venni kívánt földrészlet jelenleg haszonbérlet útján hasznosított, annak térítésmentes tulajdonba adása nem megoldható.

Nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén a tulajdonjogot megszerző félnek - az állam kivételével - eleget kell tennie a következő feltételeknek:

1. a nemzeti vagyoni körből ingyenesen tulajdonba adott ingatlant a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig nem idegenítheti el, és a juttatás céljának megfelelően köteles hasznosítani, valamint állagát megóvni;
2. az átruházott vagyon hasznosításáról évente beszámol a vagyont átadó szervezet felé.

Az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon a törvény erejénél fogva 15 évig elidegenítési tilalom áll fenn. Az elidegenítési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vagyont átruházó szerv kérelmezi. /a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (4)-(5) bek./

Amennyiben megállapítást nyer, hogy a célhoz kötött hasznosításra vonatkozó törvényi előírásnak részben vagy egészben a tulajdont szerző fél nem tesz eleget, köteles a vagyont átadó szervezet felszólítására, az abban meghatározott határidőig a jogsértő állapotot megszüntetni. A jogsértő állapot megszüntetésére szabott határidő elmulasztása esetén köteles az átadási megállapodásban rögzített forgalmi értéknek a kötelezettség megsértésének napjától számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét a vagyont átadó szervezet felszólítására, az abban meghatározott határidőig nemteljesítési kötbérként megfizetni. /Nvtv. 13. § (7) bek./

A vagyont átadó szervezet a jogsértő állapot határidőre történő megszüntetésének elmulasztása esetén a nemteljesítési kötbér követelése helyett az ingyenes tulajdonjog átruházást eredményező szerződéstől elállhat. /Nvtv. 13. § (8) bek./

 

Térítésmentes önkormányzati tulajdonba adás iránti kérelmek benyújtása:

A kérelem az erre a célra kialakított formanyomtatványon nyújtható be, mely letölthető az Agrárminisztérium weboldalának (www.foldalap.am.gov.hu) DOKUMENTUMTÁR menüpontjából. A kérelem érdemi elbírálásához szükséges a formanyomtatvány hiánytalan kitöltése és az abban foglalt, kötelezően csatolandó mellékletek benyújtása.

A formanyomtatványon benyújtott kérelemhez az alábbi mellékleteket kell csatolni:

• a tervezett változásokat térképes és táblázatos formában ábrázoló változási vázrajz és területkimutatás. A változási vázrajzot a kérelem benyújtásakor még nem szükséges záradékoltatni. A telekalakítással egybekötött térítésmentes tulajdonba adás iránti kérelemben – az ügy egyéb sajátosságaitól (pl. helyi építési szabályok) függően – kérhető az állami tulajdonú ingatlan kérelmezett részének önálló ingatlanná alakítása, vagy a kérelmezett területnek a kérelmező tulajdonában álló, az államival közvetlenül határos ingatlanhoz csatolása.
• az önkormányzat térítésmentes tulajdonba adás iránti szándékát, a konkrét ingatlan megnevezését, a tulajdonszerzési célt, valamint az intézkedésre és a szerződés aláírására jogosult személy megnevezését és meghatalmazását magában foglaló Képviselő-testületi határozat;
• az Nfatv. 22. § bb), illetve bc) pontja alapján történő tulajdonszerzés esetén a tulajdonszerzési cél részletes bemutatását/alátámasztását tartalmazó dokumentumot;
• a hatályos településrendezési terv és helyi építési szabályzat kivonatát, amelyen a kérelmezett ingatlan és annak övezeti besorolása beazonosítható, ezek hiányában nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező önkormányzat ezen településrendezési eszközökkel nem rendelkezik;
• amennyiben a tulajdonba venni kívánt földrészlet vagyonkezelés útján hasznosított, a vagyonkezelő kifejezett nyilatkozatát arról, hogy a tervezett ügylethez és a vagyonkezelési szerződése részleges módosításához, megszüntetéséhez hozzájárul;
• amennyiben a kérelemmel kapcsolatos eljárás során az önkormányzat meghatalmazott képviselő útján jár el, úgy a képviseleti jogot megalapozó, írásba foglalt meghatalmazást.

Az Nfatv. 22. § (1) bekezdés ba) pontja szerinti, temető létesítése és bővítése céljára történő tulajdonba adás estén az alábbi dokumentum benyújtása is szükséges, melynek beszerzésére az NFK hozzájárulásának birtokában kerülhet sor:

• a temető céljára a tulajdonba adás feltétele az ingatlanügyi hatóság által a termőföld más célú hasznosításának, illetve erdő művelési ágú földrészlet esetén az erdészeti hatóság által erdő igénybevételének engedélyezéséről hozott jogerős véglegessé vált határozata. /Nfatv. 22. § (2) bek./

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki

• csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll;
• tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;
• az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. § 34. pontja szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik;
• állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult - eljárásban hamis adatot szolgáltatott;
• az AM-mel szemben – a Nemzeti Földalapot érintő – 60 napot meghaladó lejárt tartozással rendelkezik.

/Nfatv. 19. § (1) bek./

 

A telekalakítással egybekötött térítésmentes tulajdonba adási kérelmekkel kapcsolatos döntés-előkészítési eljárás:

A telekalakítással egybekötött térítésmentes tulajdonba adási ügylet az alábbi esetekben a feladatköre által érintett miniszter hozzájárulásához kötött, melynek beszerzéséről az AM gondoskodik:

• a természetvédelemért felelős miniszter egyetértése szükséges a Natura 2000 területnek minősülő földrészlet tulajdonjogának átruházásához /Nfatv. 23. § (2) bek., a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010 (XI.17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § (1) bek./;
• a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter egyetértése szükséges a vízvédelmi terület tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházásához /Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés i) pontja, 3. § (2) bek./;
• a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter nyilatkozik az ingatlan parti sávval való érintettségéről, valamint arról, hogy erre tekintettel van-e akadálya az adott ingatlan tulajdonjoga átruházásának /Korm. rendelet 3. § (5) bek./;
• a kulturális örökség védelméért felelős miniszter egyetértése szükséges a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyre és a régészeti védőövezetre kiterjedő földrészlet tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházásához, továbbá az olyan jogügylethez, melynek alapján a nemzeti vagyon körébe tartozó műemlék tulajdonjoga átruházásra kerül /Korm. rendelet 3. § (4) bekezdése, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 126. § (1) bekezdés a) pontja/;
• a vagyonkezelői jog alatt álló földrészlet tulajdonjoga akkor ruházható át, ha a tulajdonátruházó szerződés megkötése előtt a vagyonkezelési szerződés megszüntetésre kerül.

Amennyiben a vagyonkezelő Erdészeti Társaság, úgy a fennálló vagyonkezelési szerződésének részleges megszüntetéséhez a tulajdonosi jogait gyakorló miniszter alapítói határozatának kiadása szükséges.

Ha a vagyonkezelő központi költségvetési szerv, úgy a vagyonkezelési szerződés vagyonkezelő általi rendes felmondással vagy közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez a központi költségvetési szervet irányító vagy felügyelő szerv egyetértése szükséges. /Korm. rendelet 43. § (6) bek. /

A döntés megalapozásához el kell végeztetni az érintett földrészlet forgalmi értékbecslését. A döntés az értékbecslés elkészültét követően, az értékbecslésben rögzített érvényességi időn belül hozható meg. /Korm. rendelet 4. § (2) bek./

A Korm. rendelet 4/A. §-ában meghatározott, az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakértői névjegyzékben az értékbecslési szakterületnek megfelelő ágazati szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő végezheti el az értékbecslést. A szakértői vélemény elkészítésének díját a kérelmezőnek kell viselnie, akkor is, ha az ügylet az ajánlatot tevő fél elállása következtében eredménytelenül zárul, ezért a szakértő az értékbecslés ellenértékét tartalmazó számlát közvetlenül a kérelmezőnek küldi meg.

A tulajdonba adással kapcsolatos végső döntéshozatalra a szükséges dokumentumok benyújtását, a hozzájáruló nyilatkozatok beszerzését, továbbá a végleges telekalakítási engedély, valamint záradékolt változási vázrajzok benyújtását követően elkészített értékbecslések birtokában kerülhet sor.

A döntés az Nfatv. 21. § (5) bekezdése alapján történő tulajdonba adás esetén az AM hatáskörébe tartozik, amennyiben azonban a jogügylet tárgyát képező földrészlet vagy földrészletek együttes értéke eléri az 5 millió forintot, a döntéshozatalra a Birtokpolitikai Tanács lesz jogosult. /Nfatv. 8. § (1) bekezdés f) pont/

Az Nfatv. 22. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tulajdonba adásról az AM javaslata alapján a Kormány nyilvános határozattal dönt. /Nfatv. 22. § (3) bek./